A kínai néphadseregben vélhetően nagyobb a fegyelem, mint a három sorozat megái közt. Akad olyan, aki a próbában beálló, 5-10 másodperces szünetet kihasználva sms-t próbál írni, más rágyújt mozgás közben, a harmadik nem bírja nem felvenni a csörgő telefont, a negyedik pedig félliteres, természetellenes színű üdítővel a kezében lötyög. Nem mondjuk meg, kik a hiperlaza rebellisek, nem vagyunk árulkodósak. A látszólagos szétszórtság ellenére kétségünk se legyen: a szerda délutáni lazaság után, szombat estére nyilván ragyogó lesz a produkció, a néző nem veszi majd észre a kisebb zavarokat - de két-három nappal a buli előtt, még távolinak tűnik a Sportaréna. A többség különben szófogadó, a hippiszerelésben ugráló Bocskor Bíborka és a hasonlóan energikus Puskás Péter tűnik szerfelett lelkesnek, de a Pál Tamás - Bella Levente duó is kitűnik folyamatos bohóckodással.

Az első sorozatból vannak itt legkevesebben (régen volt, lazább a kapocs), a második és a harmadik széria szinte teljes létszámban jelen. Szabó Eszter nem táncol, ül, nézi a társakat - persze kockás kalapban. Elárulja, hogy - amióta állapotos - nem mindig érzi magát kicsattanó formában, így inkább pihen. Oláh Szabolcs sokkal aktívabb, a koreográfiába is beleszól, közben az ingének fele elől kilóg, másik része be van tűrve, az újabb megás módi szerint. Bartók Eszter persze Caramel mellett táncolgat, ők nem távolodnak el egymástól öt méternél messzebb. Noha ott van nagy barátnője, Póka Angéla, Rúzsa Magdi mégis kissé magányosnak tűnik, akár egy elveszett pakisztáni bevándorló a Heathrow forgatagában, szombati vetélytársa, Varga Feri pedig szemlátomást csak fizikailag van jelen, aggodalmas arccal néz a távolba, mintha azon morfondírozna, elzárta-e a gázt odahaza.

A hely az autogramkérő kisgyerekek paradicsoma lehetne, hiszen jó huszonöt megasztárt ritkán látni egy kupacban, de az ifjú rajongók nem neszelték meg a csúcstalálkozót, különben több igazolatlan órát kellett volna beírni a közeli iskolákban. A díszletmunkások meg egykedvű nyugalommal pakolnak: egy kopasz szaki nézi egy darabig a lányokat, vakarózik egy picit, kortyol a palackból, majd megy a dolgára.

Seres Attila koreográfust kérdezzük az ötperces szünetben arról, hogy csak látszólag nincs rend, vagy rosszul látjuk, és valóban működő rendszer húzódik meg a káosz mögött. "Ilyen sok emberrel dolgozni háromszoros terhelést jelent, sok kreativitás, háromszoros türelem kell hozzájuk. Ők a rendszerbe nem úgy integrálódtak, mint mi, nemigen vannak főnökeik, nem szoktak utasításokat követni. Nem úgy működnek, mint az átlagember. Ha van kedvük, próbálnak, ha nincs, akkor fel sem kelnek az ágyból. Az lesz, amit ők akarnak. Ha lerakatod velük a telefont, mindig lesz egy, aki felveszi, mondván, hogy nagyon fontos. Én már nem tudok szigorú lenni velük, mert előbb őrülök meg, semmint, hogy szófogadó csapattá forrjon össze a társaság" - meséli. Nem irigyeljük, mert még a hiányzókat is be kell illesztenie utólag valamilyen módon. Nem látni a műtét után lábadozó Tóth Gabit, a Mega 2 első kiesőjét, Kósa Ivettet, és az első sorozatból is hiányzik vagy féltucat énekes.

Szakad az eső, a megák a kapuból néznek kifelé. Bánatos a lét. A rövid pihenő alatt a láthatóan virgonc, Hoffmann Mónika elmeséli, hogy örül, hogy itt lehet. "A régi megásokkal is jó dolgozni. Már ismertem majdnem mindegyiküket korábbról, koncertekről. Nagyon várom a nyári turnét, legalább jobban megismerem az országot"- meséli. Megtudjuk, hogy egy barátnőjénél lakik Pesten, ősszel sem szándékozik visszamenni Svédországba. Szombat este a Megasztár 3. énekesei mind kapnak szólódalt (a reklámblokk alatt dalolnak, így az jár jól, aki a helyszínen van), Mónika egy Bonnie Tyler-nótával érkezik.

Bartók Esztert is elkapjuk egy-két szóra, láthatóan felvidul, amikor szólólemezét dicsérően emlegetjük. "A hatodik helyen nyitott, aztán második lett a MAHASZ-listán, eztán visszacsúszott a negyedik, végül a tizennegyedik helyre. Ez is nagy siker, nem számítottam rá. A szombat? Persze várjuk, de aznap egy hosszú hónapok óta előre lekötött koncertünk van Szegeden, így Ferivel csak a Mega-buli elején leszünk ott az Arénában, két számmal. Azzal a Szörp zenekarral utazunk, amelynek tagjai sokat segítettek a lemezen is. Gyakran lépünk fel párommal, a mostani is Caramel-koncert lesz, bár én is éneklek négy dalt" - meséli, de nincs idő tovább csacsogni, megy tovább a próba.

Bálint Ádám oldalán-hátán egy órája ott a táskája, tánc közben végig, talán értékes okiratokat tárol benne, a családi ezüst mellett. Van, aki rágyújt a koreográfia tanulása közben, más orrot fúj, de lassan kezd összeállni az egész. A Queen We will rock you-ja után az LGT Mindenki című száma megy, jó hangosan, majd mikor csend lesz, zaj hallatszik: eldőlt egy színpadi elem. "Nem igaz, hogy nem lehet csendben dolgozni!" - méltatlankodik viccesen Pál Tamás, női kuncogás a jutalma. Aztán felpörögnek az események, megjön Görög Zita, a melósok kiviszik a kaput, amit át a színpadra libbentek a megák tíz élő adáson keresztül. Látszik a rendszer a végére, még az eső is eláll, majd tétován kisüt a nap.