„Egy baba sosem jöhet rosszkor.” Végzetszerű a szerelmük, mégsem házasodnak össze. Sorsszerű volt a találkozásuk – ez a válaszuk a kétkedőknek, akik szerint a lány elrontja az életét a babavállalással. De miért nem törvényesítik a kapcsolatukat? Hisz gyermekük még az idén megszületik. Érzéseik kezdettől fogva nyilvánvalóak, mindketten tudták: szerelem ez, első látásra. Októberben találkoztak először a Megasztár válogatóján, a lány azt mondja, már akkor érezte a fiú kisugárzását. Alakuló kapcsolatukat mégis igyekeztek titokban tartani, ám eljött az a pillanat, amikor értelmetlen lett volna tovább leplezni érzéseiket. Annál is inkább, mivel kiderült: a fél éve tartó szerelemnek következménye is lesz... Mit akar ez a lány? – kapták fel sokan a fejüket a hírre. Huszonhárom évesen, korábbi komoly kapcsolat nélkül összeköti az életét egy elvált férfival? Ráadásul a karrierje szempontjából is a legrosszabb időpontban vállalja a kisbabát. A kétkedők azonban nem tudták azt, amit Szabó Eszter és Kontor Tamás szinte már az első pillanattól fogva érzett és tudott: ők bizony végérvényesen együvé tartoznak. Októberben eldőlt a sorsuk, s ha akartak volna, sem tehettek volna ellene semmit.

"Tudtuk, nem is érdemes védekezni ellene." „A mi szerelmünk Tamással a kezdet kezdetétől elkerülhetetlen volt – mondja Eszter. – Tudtuk, nem is érdemes védekezni ellene. Eldőlt, hogy közösen akarjuk folytatni az életünket. A babát pedig úgy fogjuk fel, mint az egymásra találásunk csodálatos gyümölcsét. Én már az első pillanatban biztos voltam az érzelmeimben, de kivártam, mert nem tudtam, vajon Tomi is ugyanígy érez-e. Az volt a legcsodálatosabb, hogy egyáltalán nem úgy történt, mint a romantikus lányregényekben szokott. Szinte mi magunk is alig vettük észre. A véletlen folytán – vagy talán már ez is a sors keze volt – kerültünk ugyanabba az elődöntős csapatba, így együtt készültünk, együtt jártunk a próbák után szórakozni is. Tomival mindinkább azzal szembesültünk, hogy egyre jobban érezzük magunkat egymás társaságában. Eleinte mindenkit hívtunk bulizni, aztán mind gyakrabban csak egymást. Végül pedig a karjaiban találtam magam...”