Mi történt azóta, hogy utoljára láttuk a Megasztár döntőben? Rengeteg felkérést kaptam, próbálok ráérezni a legmegfelelőbbre. Többek közt Szakcsi Lakatos Róberttel, Fekete Kovács Kornéllal és Nagy Jánossal tervezek előadásokat. Amikor jelentkeztem a műsorba, még nem tudtam, melyik zenei irányzat a leginkább hozzám való. A döntők alatt vált világossá, hogy a popban épp olyan jól érzem magam, mint a dzsesszben, de a szívemhez mégis az utóbbi és a szenvedélyes, latinos zene áll közel. A szintén döntős Oláh Szabolccsal triót alakítottunk, első bemutatkozásunk Miskolcon volt, Szabi szülővárosában. Klasszikusokkal és néhány saját szerzeménnyel készültünk. Kicsit tartottunk tőle, hogyan fogad minket a közönség ilyen felállásban, de nagy sikerünk volt. Azóta egyre több helyre hívnak bennünket. Nyáron indul a Mega-koncerturné az összes megasztárossal. Alig várom már, hogy megismerhessem egy kicsit az országot, és persze nagyon jó lesz megint együtt zenélni a többiekkel. Kihez került a legközelebb, amíg a házban lakott? Szabó Esztert bátran nevezhetem a legjobb barátnőmnek, Puskás Petit a kisöcsémnek fogadtam, Kontor Tamást a bátyámnak. Jó érzésű emberek, szerencsés vagyok, hogy megismerhettem őket. Kontor Tomi sírva suttogta a fülembe, hogy ne haragudjak rá, amikor párbajoznunk kellett. Őt legalább annyira megviselte, hogy kiestem, mint engem. Miből tartja el magát? Elég a fellépésekből befolyó pénz? Igen, jórészt a fellépések gázsijából élek, bár édesanyám, aki már eddig is rengeteget segített, támogat. Szeretnék önálló életet élni, vágyom saját kis háztartásra, öltözködni is nagyon szeretek, szóval kell az állandó bevétel. Még Puskás Petiéknél lakom, úgy érzem, mára a családjuk része lettem, de nem akarom kihasználni a jóindulatukat, úgyhogy albérletet keresek. Anyuval, hálánk jeléül, meghívtuk Petiéket augusztus végére, a malmői fesztiválra. Nem lesz nehéz kialakítani az itteni életet. Igazi pesti lányként futkározik a városban, ismeri az összes jó butikot, kávézót, úgy hallom, az éjszakai életbe is belevetette magát. Imádom Budapestet, jó nekem itt élni. Már az első itt töltött napjaimon világossá vált, hogy ez a város lesz az otthonom. Igaz, hogy édesapám által félig svéd vagyok, de a szívem mélyén mégis magyarnak érzem magam. Már intézem a kettős állampolgárságot. Azért biztos hiányzik Svédország, a szülei, a családja. Hogyne, hiszen odakint is nagyon szépen élünk. Hatalmas házunk van, gyönyörű kerttel egy elegáns lóversenypálya mellett, regényes és romantikus az egész környék. Mióta is van Budapesten? Tavaly szeptemberben érkeztem, tudtam, hogy hosszabb időre rendezkedem be. Mindenki nagyon kedvesen bánt velem. Egy este lementem egy pubba, amiről sokat hallottam. Fantasztikusan jó banda játszott, rögtön összebarátkoztam velük. Közösen jártuk be a pesti éjszakát, elvittek az összes helyre, ahol bluest játszanak, énekeltem velük, rengeteg ismerőst szereztem. Eleinte nem árultam el, hogy a Megasztár miatt vagyok itt, de amikor kiderült, minden döntőre elkísértek, és végig szurkoltak, biztattak. Ha jól tudom, Svédországban is létezik hasonló tehetségkutató műsor. Nem merült fel, hogy ott próbáljon szerencsét? De, gondolkodtam rajta, hogy jelentkezem. Odakint saját együttesem van, jó néhány felvételünk készült, vagyis minden adott volt a versenyzéshez, de az utolsó pillanatban kaptam egy videofelvételt a magyar barátnőmtől a Megasztár második szériájáról. A svéd műsorban, az itteni verzióval ellentétben, nincs rá mód, hogy az előadókat jobban megismerhesse és megszerethesse a közönség. Ott kissé személytelen az egész, ami nem áll túl közel hozzám. Na igen, azt már tudjuk, hogy szenvedélyes természet, ráadásul kissé naiv is. Nem fél, hogy kihasználják? Tudom, érhetnek csalódások, ám az anyukám és a húgom olyan biztos vár nekem, ahová bárhonnan visszaszaladhatok. Kezdem itt is kiismerni magam, megérzem, ki az, aki nem őszinte. Üzleti ügyekben a barátaim segítenek. Különben anyu rendkívüli képességekkel megáldott ember... hogy is mondják az olyat, aki kézrátétellel ad erőt másoknak? Gyógyító? Igen, és reikimester, továbbá kártyából jósol. Persze, nem mindig foglalkozott ilyesmivel. Amikor férjhez ment Svédországba, mindenféle munkát elvállalt, tolmácsolt, közben zenélt, kürtön játszott. Biztos a döntők előtt is tartottak családi szeánszot... A kártya megmutatta, hogy az első akadályt nehezen veszem, és így is lett, de fel voltam rá készülve. Sőt, édesanyám azt is tudta, hogy a szerencse mellém szegődik majd. Ez a jóslata is bejött. Nagyon félt magyarul énekelni, pedig a romantikus Zséda-dal nagyon testhezálló volt. Szerelmes típus? Igen. Bár még csak egyszer éreztem azt a bizonyos rózsaszín ködöt. Pár éve Malmőben volt egy beteljesületlen szerelmem. Már a kezdetekkor tudtam, hogy nem kéne belemennem, de nem az a típus vagyok, aki az eszére hallgat. Mi volt a boldogság akadálya? A kedvesem dzsessz-zongorista, még a szenvedélyünk is azonos, mégsem lehettünk igazán egymáséi. Ő mormon, és a hitét képtelen volt feláldozni. Néhány év után szakítottunk, de még szerettük egymást. Fájdalmas időszak következett, de úgy érzem, kihevertem. Akkor jöhet a szerelem? Készen állok az új szerelemre, de még nem találtam meg a megfelelő társat. Persze akad jelentkező, a magyar fiúk nagyon kedvesek, udvariasak. Remélem, nem kell sokáig várnom, mert már hiányzik a szerelem az életemből. A kártya mit mutat? A mamám szerint közel a szerelem... Először van ilyen sokáig távol az otthonától? Nem. Egy évig tanultam Amerikában, egy bostoni dzsesszkonziban, de ott nem éreztem magam ilyen jól, ezért sem szívesen megyek el innen. Már a házból kiköltözni is borzasztóan nehéz volt. Remélem, egyszer el tudom vinni a döntős társaimat Svédországba, ugyanis megígértem, hogy megmutatom nekik az otthonunkat. És mi lesz a nyári turné után? Megy vagy marad? Még szép, hogy maradok! Lehet, hogy örökre. Minden vágyam, hogy szenvedélyes, mélyről jövő zenét játszhassak, és ehhez itt, Budapesten találom meg a legmegfelelőbb társakat. Az úton elindultam, most már csak végig kell mennem rajta.